Nemtom ki hogy van vele, de én ilyenkor már sírva könyörögnék a bevásárlóközpontok zenefelelőseinek valami nyári slágerért, funkyért vagy akár trash metálért. Múltkor a két órás bevásárló túrán négyszer (!!!) sikerült belefutnom Whamék Last Christmas-ába. Azt éreztem, hogy nekem ez tényleg az utolsó lesz, ha nem keresem meg a kijáratot.

És tök vicces pont mörájá keritől meghallgatni minden nap 1245-ször, hogy karácsonyra nem kérek mást csak Téged. Nincs olyan testrésze a csajnak, ahonnan ne lógna gyémánt, szóval szerintem eléggé pofára esne, ha tényleg csak egy manus heverne a -nyilván giganagy- karácsonyfája alatt. Tuti kinyomná a magas c-t. Mondjuk már nem nagyon megy szegénynek.

Minden bokorból árusok nőnek ki, így meglepetésszerűen és akkor is vegyél mézes gyertyát, ha egyébként halálosan allergiás vagy a propoliszra, a virágporra meg a méhekre is. Nagy kedvenceim a parfümárusok is, akik jönnek utánam, hogy lefújjanak valami kémiai hulladékkal és közben azt kérdezik: Szia, mondanál egy véleményt nekünk? Ha elég kávé van bennem, szoktam mondani… De amúgy forralt borral meg punccsal miért nem kerget senki? Csak kérdem..

Egyik nap nekiveselkedtem, hogy a Kis Pudingoknak feltérképezzem a kínálatot. Tudtam, hogy a játékbolt lesz a legnagyobb falat, de olyan vizuális attrocitások értek, hogy nem győztem feldolgozni.

B. nagyon vágyik egy pajzsra meg sisakra fából, címerrel, de csak olyat találtam, ami inkább hajaz egy szado-mazo hóhérjelmezre vagy valami durva szakrális eszközre. Mondom az eladó kisasszonynak:

- Elnézést, nincs ennek valami gyerekbarátabb változata?

- De ez mind gyerekeknek való.

- Aha azt tudom, de még én is rosszat álmodok tőle.

- Kisfiúnak lesz?

- Harcos pajzs meg sisak? Nem, kislánynak, csak hagyom kibontakozni. ;) (nem érti) Őőő igen kisfiúnak. De van B tervem is. Dinomániás kicsit a Szentem.

- Jó azt tudok mutatni. (Erre hoz egy tenyérnyi méretű zöld dzsurasszikpark szökevényt, ami nemtom miből van, de aranyra tippeltem az árából.)

- Ez nagyon jó, csak hiányozna, hogy nem eszünk…. Mondjuk meg lehet szokni. Nincs véletlen olyan, amire nem kell hitelt felvennem?

Az eladó elment, hogy mindjárt keres… Aztán Őt elvesztettem… nem jött többet vissza. Magamra maradtam a játéktengerben. De szerintem nem én küzdöttem a legjobban, mint a malac a jégen a bőségzavar-szindrómával. Oldalra néztem és egy négyéves forma mütyürke teljes transzban pásztázza a rózsaszín csilli-villi csábos csodákat, miközben anyukája a lehető legkedvesebben próbálja döntésre bírni. Így e:

- „Dzsesszikaaaa!! Halllood?? Mit hozzon a Jézuska, találd már ki, itt állunk már vagy 10 perce (se..). Így akkor nem hoz ám semmit, ha anyád elkésik a fodrász nénitől.”

Na. Több dolog is eszembe jutott. Az első, hogy a Te anyád. Meg még néhány nem elegáns kifejezés. A másik, hogy hogyan tudnám ezt a kis loknist kicsempészni az üzletből, hogy ne erről szóljon az ünnepe. De ez ugye nem legális meg azért nem gyűjtöm ám a gyerekeket, bármennyire is tűnik úgy a sajátjaim létszáma alapján… Rá kellett jönnöm, hogy itt a fejétől bűzlik a hal és gyökeres problémák vannak. Anyuka feje a gyökér egész pontosan. Mindenesetre aznapra feladtam a játékvadászat-projektet. Remélem „anyád” nem késett el…

Tényleg ijesztő nézni, évről –évre olyan szintű pánik uralkodik el mindenkin ebben az időszakban, hogy én minden sarkon mobil pszichológus sátrakat állítanék fel, mielőtt valaki ámokfutásba kezd. Az eladó pánikol, hogy eladjon, a vevő, hogy mindent megvegyen, meg annak a kétszeresét is, hátha nem lesz elég. Mondjuk, mintha a Biblia nem tanítana olyat, hogy „Költekezzétek hülyére magatokat e szent ünnepen”…

Egy nagyon kedves ismerősöm, azt mondta, hogy az életben semmi sem véletlen. Mondjuk én ma cseszettül megfejeltem a könyvespolcot… Véletlen.. De tulajdonképpen lehet ez annak a jele, hogy 5 éve nem olvastam végig egy olyan könyvet sem, ami nem mesehősökkel van tele.. Úgyhogy én karácsonyra ezt kérem. Nem könyvet, időt.

Részemről próbálom tudatosítani, hogy a karácsony a Szeretet ünnepe. Én meg Szeretem a halászlét is meg a töltött káposztát is. És azt is, hogy rengeteg jó ember vesz körül. Részemről ez a fontos. Jah, meg hogy egy izmos alfahímet körbeudvaroljak, hogy a karácsonyfát ne én küzdjem fel a másodikra. Fényképes önéletrajzokat várok... :))